A Shiatsu (ejtsd: siacu) japán szó, jelentése ujjnyomás. Ezen masszázs típusnál leggyakrabban az ujjnyomást használják, hasonlóan az akupresszúrához. A Shiatsu felhasználja az akupunktúra, a jóga, a manuálterápia és a masszás elemeit, gyakorlatait, tudását, így válhatott a 20. század egyik leghatékonyabb masszázsává.
Holisztikus szemléletű, a teljes embert kezeli, a lábujjaktól a fejtetőig.
Az energiapályák mentén enyhe, ám mélyreható nyomással – speciális, a Shiatsu-ra jellemző kezelési móddal – élénkíti az energiaáramlást és ezáltal testi-lelki harmóniát teremt, erősíti a szervezet öngyógyító mechanizmusait és támogatja a belső megerősödés folyamatát.
A folyamatban része van/lehet az ún. Kembikinek, ami a hát masszázsa,közvetlenül bőrön. A Kembiki egy különleges gyógynövényekkel elegyített, finom, nagyon könnyen beszívódó és illatos olaj segítségével zajlik.
A masszázs – hasonlóan a Thai és a Yumeiho masszázshoz – ruhában zajlik: kényelmes póló, pamut nadrág, zokni. A folyamat biztosítja a teljes elengedettséget, lazulást, és a stressz elengedésével, feloldódásával jár együtt.
Haladó szinten az erősebb nyomások kivitelezéséhez a tenyereket, a könyököt, a térdet és a talpat is felhasznál(hat)ják. Ezenkívül fontos szerepet kapnak a különböző nyújtó fogások is, hasonlóan a jógához.
A rövid program1 órás. A teljes Shiatsu kezelés 1,5 óráig tart, esetenként ennél hosszabb is lehet (2-3 óra is), a beiktatott Kembiki és egyéb területre koncentráló kezelésekkel.
A Shiatsu hatásai között említik:
·Energiastimulálás és az energiablokádok
feloldása.
·A csontok és izomzat panaszainak enyhülése.
·Hátfájás, különféle görcsök, váll- nyaki
problémák, görcsös fejfájás és derékfájás panaszainak jelentős javulása, elmúlása.
·A közérzet egyértelmű és pozitív javulása. A Shiatsu közelebb viszi lényének mélyebb megértéséhez.
„A gyógyulás élménye mellett:
· az ellazulást, a csendet, az elevenséget, figyelmességet és elengedettséget;
· az érintés által létesülő kapcsolat, védettség érzését nyújtja.
A Shiatsuval kapcsolatban - sokszor említik a meditációt, a nyitottságot, a rendezettséget, a befelé irányuló figyelmet, a megértést, a fejlődést és - nem utolsó sorban - az élvezetet, a kellemesség érzetét.”